Kritikus fontosságú azonosítanunk a fejfájás típusát ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. Összeállításunkkal segítünk nevet adni a fájdalomnak, fogódzókat találni a megfelelő kezelés kiválasztásához.
Egy nemrég elvégzett vizsgálat szerint a friss kórtörténetükben úgynevezett szinusz fejfájástól szenvedő páciensek nyolcvan százaléka – az üregi fertőzések egyetlen jele nélkül – valójában a migrén egyik jellegzetességével nézett szembe, így nem csoda, hogy kétharmaduknál nem hozott eredményt a fejfájásuk gyógyszeres kezelése. Az alábbiakban segítünk nevesíteni a fájdalmat, s megtalálni rá a megfelelő gyógymódot.
1. Tenziós (feszítő) fejfájás
A tenziós fejfájás az egyik leggyakoribb típus, a fej körüli állandó fájdalom vagy nyomás érzésével, különösen a halántéknál vagy a fej hátoldalánál és a nyaknál. Nem olyan heves, mint a migrén, nem kíséri émelygés vagy hányás, és ritkán akadályoz a rendszeres tevékenység folytatásában. A vény nélkül vásárolható készítményekkel általában eredményes a kezelése. Szakértők úgy vélik, a fájdalom a nyak és a vállövi izmok tartós összehúzódásából ered (beleértve a stresszre adott válaszreakciót is), de az agyi vegyi anyagokban történő változás is okozhatja.
2. Cluster fejfájás
A magyar elnevezéssel egyelőre nem bíró fejfájástípus jóval több férfit kínoz, mint nőt, a visszatérő fájdalom csoportosan vagy ciklusokban történik. Hirtelen jelentkezik, és heves, elgyengítő fájdalom jellemzi a fej egyik oldalán, amit gyakran könnyedző szem és orrfolyás kísér az azonos oldalon. A roham alatt nyugtalanság tapasztalható, a beteg képtelen fekve maradni, mint ahogy azt egy migrén esetében tenni érdemes. Kiváltó oka ismeretlen, elképzelhető, hogy genetikai okokra is visszavezethető. Nincs rá gyógymód, bizonyos gyógyszerek csökkenthetik a roham gyakoriságát, illetve hosszát. A száz százalékos oxigén belélegzése szintén enyhítően hathat.
3. Szinusz fejfájás
Amikor az üregek – általában fertőzés következtében – begyulladnak, fájdalom is fellép. Ez gyakran lázzal jár, és – ha szükséges – MRI vagy CT vizsgálattal diagnosztizálható (mindkettő a folyadékszint változását észleli), vagy speciális üvegszálas tükrözéssel genny jelenlétét kell felderíteni. Antibiotikummal kezelhető a fertőzés, továbbá antihisztamint vagy orrcseppet is használhatunk.
4. Bumeráng vagy megvonási (rebound) fejfájás
A fejfájásokra használt fájdalomcsillapítók túlzott használata megvonási fejfájást eredményez. Ebben bűnösök ugyanúgy a vény nélkül kapható szerek, mint a receptre kapható készítmények. Az egyik elmélet szerint a túl sok gyógyszer okozhatja, hogy az agy izgatott állapotba kerül, kiváltva ezzel a fejfájást. Egy másik szerint mindössze elvonási tünetről van szó, amely akkor lép fel, amikor csökken a gyógyszerek szintje a véráramban. Kezelésként a fejfájás elleni készítmények lassú megvonása a leghatásosabb módszer, különösen a fájdalomcsillapítóké. Még jobb a megelőzés: ne használjunk havonta tíz napnál többször fejfájás elleni szert.
5. Migrén
A migrén okozta fejgörcsök olyan neurológiai rendellenességből erednek, amelyek akár az egész családot érinthetik, és bizonyos ismertetőjelek határozzák meg. Ilyen például az, ha legalább öt korábbi fejfájási roham előzte meg, amelyek időtartama 4-72 óra, s legalább két tünet észlelhető a továbbiakban felsoroltak közül. Egyoldalú vagy lüktető fájdalom, mérsékelttől a hevesig, amely megzavarja, nehezíti, vagy meg is akadályozza a rutintevékenységet. Legalább egy kísérő tünettel jár: émelygés és/vagy hányás, vagy ha ezek nem, akkor hang- és fényérzékenység tapasztalható. A közelgő migrénrohamot előre jelezheti az úgynevezett aura megjelenése, amely vizuális torzulásokkal (hullámvonalak, fehér foltok) vagy kézzsibbadással is járhat. A becslések szerint a migrénesek 15-20 százaléka tapasztalja ezt. Enyhe migrén esetében vény nélkül kapható szerek hatásosak lehetnek. Komolyabb esetben vényköteles készítmények ajánlottak.
Forrás:http://hvg.hu/
